Tantárgy célja, célkitűzései

A gyakorlatok és terepgyakorlatok kiemelt célja egy középszintű növényismeret (leggyakrabban fajismeret) elsajátítása különös tekintettel a magyar flórára, rutinszerzés a növényhatározásban, valamint hazánk természetközeli növénytakarójának alapszintű megismerése.

A tantárgy tematikája

Kiegészítő anyagok

Családjellemzések

• Alismataceae
• Cyperaceae
• Iridaceae
• Juncaceae
• Liliaceae
• Orchideaceae
• Papaveraceae
• Poaceae
• Ranunculaceae
• Euphorbiaceae
• Caryophyllaceae

Ajánlott jegyzet

Horánszky A. & Járainé-Komlódi M. Növényrendszertani praktikum Tankönyvkiadó, Budapest 1991

Ajánlott irodalom

Általános irodalmak

• Horánszky A, Járainé Komlodi M.: Növényrendszertani praktikum, Tankönyvkiadó, 1991
• Simon T.: A Magyarországi edényes flóra határozója, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000
• Borhidi A., Sánta A (szerk): Vörös Könyv - Magyarország növénytársulásairól, KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., Természetbúvár kiadó, 1999
• Borhidi A.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998
• Farkas S. (szerk): Magyarország védett növényei, Mezőgazda kiadó, 1999
• Hortobágyi T., Simon T.(szerk): Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000
• Hortobágyi T.: Növényrendszertan, Tankönyvkiadó, 1979
• Magyarország Növényvilága, Pannon Enciklopédia , Dunakanyar 2000, 1995
• Rakonczay Zoltán (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok, Akadémiai Kiadó, 1989
• Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998
• Simon, T., Horánszky, A., J. Komlódi, M., K. Láng, E., Draskovics, R.: Növényrendszertani terepgyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993
• Soó R.: Fejlődéstörténeti növényrendszertan. Tankönyvkiadó, 1965

Élőhely

• Seregélyes T., Szollát Gy.: Élőhelytípusok és társulások, Kossuth kiadó, CD-Rom
• Fekete G., Molnár, Zs., Horváth F.: A Magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer, Magyar Természettuidományi Múzeum, 1997
• Borhidi A., Sánta A. (szerk): Vörös Könyv - Magyarország növénytársulásairól, KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., Természetbúvár kiadó, 1999
• Hortobágyi T., Simon T.(szerk): Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000

CD-Rom

• Magyarország Nemzeti Parkjai I-II., Veszprog Kft 1999
• Herbárium - Magyarország növényei, Kossuth kiadó
• Magyarország növényei - legszebb vadnövényei, Kossuth kiadó
• Seregélyes T., Szollát Gy.: Élőhelytípusok és társulások, Kossuth kiadó
• Hazánk növényvilága, Terra alapítvány
• Fák és cserjék, Kossuth kiadó
• Növénytan, Kossuth kiadó
• Vadvirágok, Kossuth kiadó
• Rimóczi I.: Magyarország Nagygombái, Kossuth kiadó

A tantárgy felvételének előfeltétele

Növényszervezettan II. kollokvium

Számonkérés módja

A gyakorlatok során témakörönként (nagyobb rendszertani egységenként) szóbeli vagy írásbeli beszámoló keretében történik a növényismeret elsajátításának ellenőrzése. Az ezekre kapott jegyek alapján képezzük a gyakorlati jegyet.

Tudnivalók a bb1c4408 Növényrendszertan IV-B, bb1c4419 Növényrendszertan IV-A és a bb5t4401 Növény- és gombaismeret tantermi gyakorlatokhoz, valamint a bb1n6409, bb1c6409 Tavaszi Növényrendszertan terepgyakorlathoz és a bb5t6400 Állat- és növényismeret évközi terepgyakorlat (tavaszi) kurzushoz

2018/2019 tanév II. félév

Általános tudnivalók

-          a címben jelzett gyakorlatok és terepgyakorlat felvételének előfeltétele 1) biológia alapszakon: az előző félévi Növényrendszertan III A vagy B gyakorlat, az ezekhez kapcsolódó Őszi növényrendszertan terepgyakorlat, valamint a Növényrendszertan I EA teljesítése; 2) osztatlan biológiatanár szakon: Növény- és gombaismeret I GY és Állat- és növényismeret évközi terepgyakorlat (őszi) teljesítése. 

-            a biológia alapszakon megkülönböztetünk „A” (emelt-) és „B” (alap-) szintű gyakorlatokat.

-            az osztatlan biológiatanár képzésben a bb5t4401 Növény- és gombaismeret II. gyakorlat a tavaszi félévben a biológia alapszak B szintű gyakorlatának felel meg, a szabályok azzal egyeznek

-            a gyakorlatot és a terepgyakorlatot minden hallgató köteles a Neptunban felvenni annak az oktatónak a csoportjában, ahova ténylegesen jár (terepgyakorlatból csak egy csoport van);

-            a gyakorlatokon a részvétel kötelező;

-            a gyakorlatvezető a félév elején ismerteti a gyakorlatok és beszámolók féléves ütemezését. A félév során ezt követjük, függetlenül az ünnepnapok körüli esetleges munkanap átrendezésektől.

-            a gyakorlatok maximum 25%-áról, azaz 3 foglalkozásról lehet hiányozni. Aki ennél többet hiányzik, az nem kap gyakorlati jegyet;

-            a félév során előfordulhat, hogy a gyakorlatot terepen tartjuk, erről a gyakorlatvezető a csoportot esetenként előre értesíti;

-            a gyakorlóban található eszközök sérülése esetén a gyakorlati csoportnak laborkárt számolunk el;

-            a szorgalmi időszak alatt a hallgatók tudását beszámolókon mérjük.

Az „A” és „B” szintű gyakorlatok különbségei

-          a „B” gyakorlat 2 tanóra és 2 kreditet ér, az „A” gyakorlat 4 tanóra és 5 kredit értékű;

-          a „B” bemutató (demonstrációs) jellegű gyakorlat: az önálló hallgatói munka kisebb hangsúlyt kap, de nem hiányzik;

-          a „B” gyakorlat alapszintű növényismeretet nyújt és kér számon: a félévenként elsajátítandó taxonok száma az „A” szinten megköveteltnek kb. 2/3-a;

-          a „B” gyakorlat csoportlétszáma általában nagyobb.

-          az “A” gyakorlatot elsősorban azoknak ajánljuk, akik MSc tanulmányaikat növénytani, ökológiai vagy evolúcióbiológiai szakirányban kívánják folytatni.

-          Aki az őszi félévben a Növényrendszertan III-B GY-ot végezte és tavasszal a Növényrendszertan IV-A GY-al szeretné folytatni, megteheti, ha legalább közepes (3) gyakorlati jegyet kapott ősszel. Ehhez egyéni kérvényt kell benyújtania a Tanulmányi Hivatalhoz, mert a Neptun a IV-A GY-ról ledobja előfeltétel teljesítése hiányában. A TH egyes hallgatóknál különbözeti dolgozat teljesítését írhatja elő.  

A gyakorlaton végzett tevékenység és felkészülés

-          a gyakorlaton aktív, önálló munkát várunk el;

-          a gyakorlaton a hallgató – saját érdekében – jegyzetel;

-          a gyakorlatok alatt nyugodtan lehet kérdezni – részben azért vagyunk ott;

-          a felkészülésben segítségre lehetnek a folyosón kihelyezett (és a tematikának megfelelően változó) laminált préselt növények és színes tablók

-          a felkészüléshez online képi és szöveges segédanyag elérhető tanszékünk növényismereti honlapján (http://taxon2.elte.hu) jelszavas belépéssel (a felhasználó és jelszó adatokat a gyakorlatvezető ismerteti). A honlap több különböző képzés elsajátítandó taxon anyagát tartalmazza, mindenki a saját tárgykódjával egyező fülön találja meg a tananyagot. 

-          a felkészüléshez többféle, növényismereti tárgyú könyvet érdemes felhasználni (lásd az ajánlott irodalmak jegyzékét a tanszéki növényismereti honlapon);

A beszámolók felépítéséről

-          A félév során 4 db nagyobb beszámoló lesz (egyszikű, kétszikű 1, kétszikű 2 és kétszikű 3);

-          A beszámolók várható időpontja 2019-ben (naptári hét): 10. (egyszikű), 12. (kétszikű 1), 14. (kétszikű 2), 17. (kétszikű 3); (egyes csoportok beszámolója eltolódhat 1-2 héttel későbbre a munkaszüneti napok miatt)

-          Minden nagy beszámoló 100 pontot ér, és két része van: egy növényfelismerési és egy elméleti rész;

A/ Növényfelismerés – összesen 60 pont

·         történhet száraz vagy élő növényről, fotóról, rajzról, festményről (egy beszámolón vegyesen is);

·         beszámolónként általában12 taxon (rendszerint faj), taxononként (fajonként) 5 pont, amelyet a felismerés, helyes magyar, ill. tudományos (latin) név, élőhely (gombáknál étkezési érték, zuzmóknál és moháknál aljzat) alapján határozunk meg. A zárvatermőknél a felismerendő taxonok család szintű besorolását csak azoknál a nagyobb családoknál kell tudni, melyeknél a családok részletes jellemzésével foglalkoztunk a gyakorlaton. Ezt az információt nem a növényfelismerési résznél, hanem a beszámoló következő blokkjában, az elméleti kérdések között kérjük számon.

B/ Elméleti kérdések – összesen 40 pont

Itt definíciókra, rendszertani csoportok jellemzésére, összehasonlításokra vonatkozó kérdésekre lehet számítani. A zárvatermőknél a rendszertani csoport rendszerint család.

Egyes gyakorlatvezetőknél a beszámoló tartalmazhat egy harmadik elemet is, a kritériumkérdést. A gyakorlatvezető a félév, ill. az anyagrész ismertetése elején közli, ha ilyen elem várható a beszámolóban.

C/ Kritériumkérdés: Minden dolgozat elején egy rövid kérdés az adott anyagrész valamilyen alapvető ismeretéről. Az oktató a gyakorlatok során előre közli a kérdést és az arra adandó helyes választ is. A dolgozatban a kérdésre adott helyes válaszért pont nem jár, helytelen válasz esetén a dolgozat többi részét a gyakorlatvezető nem javítja ki, a dolgozat 0 pontot ér. 

A beszámolók értékeléséről, a javításról

-          a beszámolókra a hallgatók pontokat kapnak (max. 100 pont beszámolónként);

-          a beszámoltatás történhet írásban, szóban vagy egy beszámolón belül is vegyesen;

-          a pontokat a félév végén váltjuk érdemjegyekre az alábbiak szerint:

         ≤ 200 pont                      elégtelen (1)

200,1 - 250 pont                     elégséges (2)

250,1 - 300 pont                     közepes (3)

300,1 - 350 pont                     jó (4)

350,1 - 400 pont                     jeles (5)

-          minden beszámolóból több mint 50%-ot el kell érnie a hallgatónak, különben a beszámoló érvénytelen;

-          elégtelen gyakorlati jegyet kap az a hallgató, akinek egy vagy több beszámolója (a javítás után is) nem haladja meg az 50%-ot;

-          minden esetben a teljes beszámoló ismétlendő meg, a felismerés és az elméleti rész külön-külön nem fogadható el;

-          a sikertelen (≤50%) beszámoló javítási kísérlete kötelező;

-          a sikeres beszámolók közül egyet a félév végén meg lehet ismételni (javítási kísérlet);

-          egy beszámolót csak egyszer lehet ismételni;

-          a beszámoló ismétlésével az eredeti pontszám törlődik (tehát akár rontani is lehet javítási kísérletnél);

-          beszámoló javításának vagy elmaradt beszámoló pótlásának időpontját a gyakorlatvezető határozza meg.

-          elégtelen gyakorlati jegyet egyszer lehet megpróbálni javítani (gyakorlati utóvizsga), ennek követelménye a teljes félév tananyaga.

Tavaszi Növényrendszertani terepgyakorlat és Állat- és növényismeret évközi terepgyakorlat (tavaszi)

-          A tantermi gyakorlatokhoz a biológia alapszakon 3 nap terepgyakorlat kapcsolódik a szorgalmi időszak utolsó hetében (2019. május 13-18), melynek pontos időpontját és részleteit a gyakorlatvezető ismerteti. A terepgyakorlaton a részvétel kötelező, a terepgyakorlat teljesítése előfeltétele a 4. félév végén esedékes bb1c0401 Növénytan szigorlatnak.

-          Az osztatlan biológiatanár képzésben a bb5t6400 Állat- és növényismeret évközi terepgyakorlat (tavaszi) 6 nap, a szorgalmi időszak utolsó hetében (2019. május 13-18). A részvétel kötelező, a pontos tudnivalókat a gyakorlatvezetők ismertetik.

-          A terepgyakorlat önálló tanegység (bb1c6409, ill. bb5t6400), elvégzése kötelező, a gyakorlatvezetők 3 szinten értékelik a teljesítményt: nem felelt meg, megfelelt vagy kiválóan megfelelt. A terepgyakorlaton való részvétel a teljesítés szükséges, de nem elégséges feltétele. A terepgyakorlaton a részvétel kötelező, arról hiányozni nem lehet, nagyon indokolt esetben, max. 1 nap hiányzást engedélyezhetnek a gyakorlatvezetők, de ezt előre kérni kell, megadása nem automatikus. A terepgyakorlatokon a fajok és élőhelyek ismertetése mellett önálló feladatok megoldására kerül sor (határozás, beszámoló előre megadott témából stb.), ezek mélységében eltér az A és B szintű tantermi gyakorlatot látogató hallgatók terepgyakorlata. Az önálló feladatok megoldását az általuk ismertetett módon ellenőrzik a gyakorlatvezetők (jegyzőkönyvek ellenőrzése, beszámoló stb.). Ez jelentős mértékben meghatározza a terepgyakorlat értékelését.

-          Akik az állatrendszertan és a növényrendszertan gyakorlatot is A szinten teljesítik, azok egységes állatrendszertan-növényrendszertan terepgyakorlatra mennek (amennyiben erre lesz anyagi fedezet és egy autóbusznyi (kb. 40 fő) jelentkező hallgató). Emellett szervezünk külön állatrendszertan és növényrendszertan terepgyakorlatot A és B szinten egyaránt. A gyakorlatvezetők a félév során ismertetik, hogy ki milyen terepgyakorlatra megy és kik lesznek annak a terepgyakorlat-vezetői. A B szinten három 1 napos terepgyakorlatra kerül sor, A szinten ez változó, számítani lehet több napos terepgyakorlatra is.

-          Tekintettel arra, hogy a terepgyakorlatot felvett hallgatók több évfolyamon és képzési programon tanulnak, a terepgyakorlati távollétről a tanszéki értesítés várhatóan nem jut el minden oktatóhoz. Ezért kérjük, hogy mindenki jelezze az érintett oktatóinál (különösen a nem biológiai tárgyak esetében), hogy azokon a napokon nem tud részt venni más tanrendi foglalkozásain. 

Az első gyakorlati foglalkozáson a gyakorlatvezetők a saját csoportjukra vonatkozó információkkal egészíthetik ki ezt a listát.

Budapest, 2019. február 4.                                                                                                                                           A gyakorlatvezetők