Gyakorlati és terepgyakorlati tudnivalók

Gyakorlati és terepgyakorlati tudnivalók

bb1c4303 Növényrendszertan III-A GY, bb1c4302 Növényrendszertan III-B GY,

bb5t4302 Növény- és gombaismeret GY; bb1c6303tp és bb1c6302tp Őszi Növényrendszertani TGY,
bb5t6300 Állat- és növényismeret évközi TGY (őszi) növénytani része

2018/2019 tanév I. (őszi) félév

A BIOLÓGIA BSc KURZUSOKAT CSAK A KIFUTÓ KÉPZÉS HALLGATÓI RÉSZÉRE TARTJUK.

Általános tudnivalók

-            a biológia alapszakon megkülönböztetünk „A” (emelt-) és „B” (alap-) szintű gyakorlatokat, a kettő közül az egyik választása kötelező.

-            az osztatlan biológiatanár képzésben csak egyféle gyakorlat van, ami tartalmában a biológia alapszak „A” szintű gyakorlatához mérhető.

-            a gyakorlatot és a terepgyakorlatot minden hallgató köteles a Neptun-ban felvenni abban a gyakorlati csoportban, ahova ténylegesen jár;

-            a gyakorlatokon a részvétel kötelező;

-           a gyakorlatvezető a félév elején ismerteti a gyakorlatok és beszámolók féléves ütemezését. A félév során ezt követjük, függetlenül az ünnepnapok körüli esetleges munkanap átrendezésektől.

-            a gyakorlatok maximum 25%-áról, azaz 3 foglalkozásról lehet hiányozni. Aki ennél többet hiányzik, az nem kap gyakorlati jegyet;

-            a félév során előfordulhat, hogy a gyakorlatot terepen tartjuk meg, erről a gyakorlatvezető a csoportot esetenként mindig előre értesíti;

-            ha valaki egy gyakorlatról hiányzik, saját érdekében tájékozódjon csoporttársaitól, elhangzott-e a gyakorlaton valamilyen fontos ügyrendi információ (pl. beszámoló időpontjával, terepre-menéssel kapcsolatban) – a gyakorlatvezetők úgy tekintik, az elmondott információk mindenkihez eljutottak;

-            a gyakorlóteremben található eszközök sérülése esetén a gyakorlati csoportnak laborkárt számolunk el;

-            a szorgalmi időszak alatt a hallgatók tudását beszámolókon kérjük számon.

 

Az „A” és „B” szintű gyakorlatok különbségei

-          a „B” gyakorlat 2 tanóra és 2 kreditet ér, az „A” 3 tanóra és 4 kredit értékű;

-          a „B” bemutató (demonstrációs) jellegű gyakorlat: az önálló hallgatói munka kisebb hangsúlyt kap, de nem hiányzik;

-          a „B” gyakorlat alapszintű növényismeretet nyújt és kér számon: a félévenként elsajátítandó taxonok száma az „A” szinten megköveteltnek kb. 2/3-a;

-          a „B” gyakorlat csoportlétszáma általában nagyobb.

-          az “A” gyakorlatot elsősorban azoknak ajánljuk, akik MSc tanulmányaikat növénytani, ökológiai vagy evolúcióbiológiai szakirányban kívánják folytatni.

 

A gyakorlatokon való munka és felkészülés

-          a gyakorlaton aktív, önálló munkát várunk el;

-          a gyakorlaton a hallgató – saját érdekében – jegyzetel;

-          a gyakorlatok alatt nyugodtan lehet kérdezni – részben azért vagyunk ott;

-          a felkészülésben segítségre lehetnek a folyosón kihelyezett (és a tematikának megfelelően változó) laminált préselt növények és színes tablók, Engloner és mtsai: a Hajtásos növények ismerete című tankönyv stb.

-          a felkészüléshez tananyag elérhető az interneten a http://taxon2.elte.hu honlapon (belépéshez azonosítót és jelszót a gyakorlatvezető ad).

-          a felkészüléshez többféle, növényismereti tárgyú könyvet érdemes felhasználni (lásd az ajánlott irodalmak jegyzékét a fenti honlapon);

-          tanszékünk honlapján (http://plantsys.elte.hu) is a gyakorlatokkal kapcsolatos hasznos tudnivalók olvashatók.

 

A beszámolók felépítéséről

-          A félév során 4 db nagyobb beszámoló lesz: fa-cserje-élőhelyismeret, gomba, moha-zuzmó és haraszt-nyitvatermő.

-          A beszámolók módját és időpontját az adott anyagrész leadásának kezdetén a gyakorlatvezető a csoporttal egyezteti. A beszámolót a csoportonként megállapított időpontban lehet csak teljesíteni; A beszámolók várható időpontja 2018-ban (naptári hét): 42. (fa-cserje-élőhelyismeret), 45. (gomba), 47. (moha-zuzmó), 49. (haraszt-nyitvatermő);

-           

-          Minden beszámoló 100 pontot ér, és két része van: egy növényfelismerési és egy elméleti rész

A/ Növényfelismerés – összesen 60 pont

·         történhet száraz vagy elő növényről, fotóról, rajzról, festményről (egy beszámolón vegyesen is);

·         beszámolónként 10 taxon (rendszerint faj), taxononként (fajonként) 6 pont, amelyet a felismerés, helyes magyar, ill. latin név, rendszertani besorolás és élőhely/aljzat alapján határozunk meg.

B/ Elméleti kérdések – összesen 40 pont

               Itt definíciókra, rendszertani csoportok jellemzésére, összehasonlításokra vonatkozó kérdésekre lehet számítani.

C/ Kritériumkérdés: Minden dolgozat elején egy rövid kérdés az adott anyagrész valamilyen alapvető ismeretéről. Az oktató a gyakorlatok során előre közli a kérdést és az arra adandó helyes választ is. A dolgozatban a kérdésre adott helyes válaszért pont nem jár, helytelen válasz esetén a dolgozat többi részét a gyakorlatvezető nem javítja ki, a dolgozat 0 pontot ér. 

 

A beszámolók értékeléséről, a javításról

-          a beszámolókra a hallgatók pontokat kapnak (max. 100 pont beszámolónként);

-          a beszámoltatás történhet írásban vagy szóban, vagy egy beszámolón belül is vegyesen;

-          a pontokat a félév végén váltjuk érdemjegyekre az alábbiak szerint:

   0- 200 pont                elégtelen (1)

200,1-250 pont                elégséges (2)

250,1-300 pont                közepes (3)

300,1-350 pont                jó (4)

350,1-400 pont                jeles (5)

-          minden beszámolóból több mint 50%-ot el kell érnie a hallgatónak, különben a beszámoló érvénytelen;

-          minden esetben a teljes beszámoló ismétlendő meg, a felismerés és az elméleti rész külön-külön nem fogadható el;

-          elégtelen gyakorlati jegyet kap az, akinek egy vagy több beszámolója (a javítás után is) nem haladja meg az 50%-ot;

-          a sikertelen (≤50%) beszámoló javítási kísérlete kötelező;

-          a sikeres beszámolók közül egyet a félév végén meg lehet ismételni (javítási kísérlet);

-          a beszámoló ismétlésével az eredeti pontszám törlődik (tehát akár rontani is lehet javítási kísérletnél);

-          egy beszámolót csak egyszer lehet ismételni/javítani;

-          beszámoló javításának vagy elmaradt beszámoló pótlásának időpontját a gyakorlatvezető határozza meg;

-          elégtelen gyakorlati jegyet egy alkalommal lehet megpróbálni javítani (gyakorlati utóvizsga), ennek követelménye a teljes félév tananyaga.

 

Őszi terepgyakorlat

-          A bb1c6303tp és bb1c6302tp Őszi Növényrendszertan terepgyakorlat 3 nap, amire 2018. október 8–10. (hétfő-szerda) között kerül sor.

-          Az osztatlan biológiatanár képzésben a bb5t6300 Állat- és növényismeret évközi TGY (őszi) 6 nap, ideje 2018. október 8–13. (hétfő–szombat). A részvétel kötelező, a pontos tudnivalókat a gyakorlatvezetők ismertetik.

-          A terepgyakorlaton való részvétel a teljesítés szükséges, de nem elégséges feltétele. A terepgyakorlaton a részvétel kötelező, arról hiányozni nem lehet, nagyon indokolt esetben, max. 1 nap hiányzást engedélyezhetnek a gyakorlatvezetők, de azt előre kérni kell, megadása nem automatikus. A terepgyakorlati aláírás megszerzése előfeltétele lesz a 4. félév végén esedékes Növénytan szigorlatnak (biológia alapszakon). A terepgyakorlaton jegyzőkönyv vezetése kötelező, amit a gyakorlatvezetők ellenőriznek. Tekintettel arra, hogy a terepgyakorlatot felvett hallgatók több évfolyamon és képzési programban tanulnak, a terepgyakorlati távollétről a tanszéki értesítés valószínűleg nem jut el minden oktatóhoz. Ezért kérjük, hogy mindenki jelezze az érintett oktatóinál (különösen a nem biológiai tárgyak esetében), hogy ezeken a napokon nem tud részt venni más tanrendi foglalkozásain. 

-          az első tantermi gyakorlaton a gyakorlatvezetők a saját gyakorlati csoportjukra vonatkozó, a gyakorlatot, ill. terepgyakorlatot érintő információkkal kiegészíthetik ezt a listát;

 

2018. szeptember 6.                                                                                                   A gyakorlatvezetők