Általános ökológia

Török János (tantárgyfelelős)
Hegyi Gergely, Herczeg Gábor, Kalapos Tibor, Rosivall Balázs, Török Júlia

A tárgy célja, célkitűzései

A tárgy tematikája

  1. Bevezetés (Török János)
    A globális klímaváltozás és várható ökológiai következményei (Kalapos Tibor): A klímaváltozás fő vonásai, mechanizmusa, kiváltó tényezők, mértékének eltérő globális mintázata. Klímaváltozások a múltban. Populációk potenciális válaszreakciói. A „CO2-trágyázás”, a melegedés és az időjárás rendszertelenebbé és szélsőségesebbé válásának hatásai.
  2. Az ökoszisztéma működések és a biológiai sokféleség kapcsolata. (Kalapos Tibor): Az ökológiai rendszerek működéséhez (anyagkörforgás, energiaáramlás) szükséges-e a rendszer komponensein belüli sokféleség? Lehetséges mechanizmusok. Hatás szerinti és válasz szerinti funkciós típusok. A diverzitás és a szervesanyagtermelés összefüggései.
  3. Ökoszisztéma szolgáltatások (Kalapos Tibor): Milyen „jótéteményekkel” szolgálnak az emberiségnek az ökológiai rendszerek? Forrás jellegű (pl. élelmiszer-, gyógyszer- és ipari nyersanyagok) és fenntartó (pl. légköri O2 termelés, tiszta ivóvíz, erózióvédelem, időjárási szélsőségek csillapítása) szolgáltatások. Az Összesített Milleneumi Ökoszisztéma Állapotfelmérés (2005, Milleneum Ecosystem Assessement Synthesis Report) fő megállapításai.
  4. Globális biodiverzitás-mintázatok 1 (Török János): A biodiverzitás fogalma és elemei. A biodiverzitás mintázata a földi élet fejlődése során. Történeti és jelenlegi kihalási ráták. Földibiodiverzitás grádiensek. Elméletek a mintázatok magyarázására. A biodiverzitás fenntarthatósága.
  5. Globális biodiverzitás-mintázatok 2 (Török János):
  6. Globális biodiverzitás-mintázatok 3 (Török János):
  7. Geoszféra-bioszféra interakciók (Hegyi Gergely): energia és anyagáramlás az ökoszisztémákban 1 (Hegyi Gergely): Primer és szekunder produkció fogalma. A primer produkció (PP) eloszlása globálisan. A primer és szekunder produkcióban keletkező energia mennyiségét befolyásoló tényezők. Az energia útja és felhasználása a táplálkozási hálózatokban és közösségekben. Azanyagfluxusok forrásai és azok vizsgálata.
  8. Geoszféra-bioszféra interakciók (Hegyi Gergely): energia és anyagáramlás az ökoszisztémákban 2 (Hegyi Gergely):
  9. Guildek (Hegyi Gergely): A guild fogalma és fajtái: ökológiai és taxon guildek. A guild-koncepció ökológiai jelentősége: kompetició; közöségi funkciók értelmezése; a guild természetes ökológiai egység. Az adaptiv szindróma és konvergens evolúció. Guildek szerveződési folyamatai.
  10. Történeti biogeográfia 1 (Herczeg Gábor): A diszperzió mint fő mintázatgeneráló tényező. A keletkezési közontok biogeográfiai jelentősége és meghatározásuk. Biotikus diszperziók, CO (Centers of origin) vs. AC (Ausbreitungscentern). A diszperzalista felfogás kritikája. Pánbiogeográfia, szétterjedési alapvonal és minimális feszítőfa. Régi kérdések, modern válasz. Filogeográfia. Faunagenezis, életföldrajzi komponensek (faunakörök, faunaelemek a Pannon régióban).
  11. Történeti biogeográfia 2 (Herczeg Gábor):
  12. Történeti biogeográfia 3 (Herczeg Gábor):
  13. Történeti biogeográfia 4 (Herczeg Gábor):
  14. Trofikus hálózatok és szabályozásuk (Rosivall Balázs): A trofikus hálózatok (energetikai, deskriptív és interakciós) típusai és sajátosságaik. A szintek számát meghatározó tényezők. Táplálkozási hálózatok klasszikus elméletének konceptuális problémái. Szabályzás, felülről és alulról. Különbségek szárazföldi és vízi rendszerek között.
  15. Molekuláris ökológia jelentősége (Rosivall Balázs): Miért van szükség molekuláris ismeretekre az ökológiai kutatásokban? Genetikai rokonság meghatározása és jelentősége különböző rendszertani szinteken, ivarmeghatározás, paraziták kimutatása, egyedi minőség/kondíció felmérése.
  16. Az érem másik oldala - Miért fontos az ökológia a nem ökológusoknak.Miért lehet szükség ökológiai ismeretekre molekuláris szintű kutatásokban? A génmódosított élőlények potenciális ökológiai hatásai.
  17. Agrobiodiverzitás (Kalapos Tibor): Termesztett / tenyésztett fajok sokfélesége, fajon belüli változatosság (kultúrváltozatok, tájfajták stb.), mezőgazdasági termelést támogató organizmusok (pl. beporzók) sokfélesége, vad rokonok diverzitása, mezőgazdasági művelési módok sokfélesége. Miért fontos az agrobiodiverzitás? Az agrobiodiverzitás változása a történelem során, megőrzése napjainkban.
  18. A tűz ökológiája (Kalapos Tibor):A növénytakaró égése, természetes és mesterséges tüzek, hatásuk az életközösségre és az ökoszisztémára. A tűz hatásának komponensei (égési rezsim, hő, füst). Az élőlények milyen tulajdonságai előnyösek tűzjárta élőhelyeken? Tűz által fenntartott életközösségek, szukcessziós vonatkozások. Természetvédelmi vonatkozások. 
  19. Tájökológia (Kalapos Tibor):Tárgya, megközelítés különbsége a hagyományos ökológiai kutatásétól. Alapfogalmak: táj, tájelemek, táji kompozíció, táji szerkezet; folt, folyosó, mátrix, összekötöttség. Táji mintázat, folyamat és skála kapcsolata, foltdinamika. Élőhelyek feldarabolódása és elszigetelődése, élőhelybelső és szegélyhatás. A tájökológiai ismeretek alkalmazása természetvédelmi területek kialakításánál.
  20. Limnológia (állóvizek és áramlóvizek) (Török Júlia): Édesvízi táplálékhálózatok. Az állatok szerepe az édesvízi anyagforgalomban. Tavak és folyók pelágikus és bentikus mikrofaunája.Mikrobiális hurok. A mikrobiális és makro-élőlények táplálékhálózatának kapcsolata.
  21. Tengerökológia (Török Júlia): A tengeri élettájak jellemző élő- ill. állatvilága, fiziológiai és viselkedésbeli adaptációk, táplálkozási mechanizmusok, tengeri fauna vertikális eloszlási mintázata. Speciális tengeri élőhelyek szerepe, jelentősége. Tengeri élőlényközösségek szerveződését alapvetően befolyásoló folyamatok.
  22. Viselkedésökológia és természetvédelem 1 (Hegyi Gergely): In situ és ex situ védelem és a viselkedésökológia. Fajdetermináció és védelem. Minimális beavatkozás a szociális rendszerekbe. Szaporodási rendszerek ismeretének jelentősége a halak, madarak és emlősök védelmében. A vadászat és halászat szelektivitása és annak következményei. A párválasztás lehetőségének tiltása és a viabilitás. A populációk genetikai diverzitása és a védelmi gyakorlat. Humánaplikációk. Egymást segítő tudományok. (Hegyi Gergely)
  23. Viselkedésökológia és természetvédelem 2 (Hegyi Gergely)
  24. Viselkedésökológia és természetvédelem 3 (Hegyi Gergely)

Ajánlott jegyzet

A tárgy felvételének előfeltétele

A számonkérés módja

Írásbeli kollokvium